Én és a Google

Jól tudjuk, hogy a ’Nagy Testvér’ figyel. Vajon el tudjuk képzelni, hogy mi mindent tárol rólunk a Google?

Nos, a Google Irányítópultján (Dashboard) betekintést nyerhetünk abba, hogy életünk, múltunk milyen elképesztő mennyiségű információ formájában tárolódik a Google szerverein.

Kezdjük azzal, hogy mi is a Google Dashboard. Röviden egy egyablakos rendszer, amely összeköti a különböző, Google Inc. szolgáltatásaiban tárolt és
létrehozott fiókjainkat, hozzáféréseinket, alkalmazásainkat. Attól kezdve ugyanis, hogy beregisztráltuk életünk első gmail-es postafiókját, a Google
elkezdi gyűjteni és tárolni az adatokat rólunk, és ez a felfoghatatlan mennyiségű adat mind megtekinthető lesz a Dashboard „műszerfalán”.

Bármilyen furcsa is, a legkönnyebben a saját Irányítópultunkat a Google-ben rákeresve találhatjuk meg Valószínűleg a gmail-es fiókunkban is van hozzá
elrejtve egy link, de jómagam sosem találtam még meg, és más alkalmazásokban is kevésbé nyilvánvaló helyeken szerepeltetik. Pedig a Dashboard-ot a Google
már 2009-ben megalkotta, és pont az lenne a lényege, hogy a felhasználók egy helyen tudják adminisztrálni az összes hozzáférésüket, beállításukat.

Belépés után a netfüggők számára lesz az eredmény a legnyugtalanítóbb: eléggé szörnyű szembenézni az összes személyes internetes előzményünkkel. Na jó, nem az összessel.

Szögezzük le, hogy a Google csak bejelentkezett állapotunkban tud rólunk adatokat gyűjteni. Ráadásul a Google lehetőséget ad arra, hogy
kikapcsoljuk a gyűjtést és töröljük az archivált adatokat. Harmadszor pedig az információkat jelszóval védhetjük. (Persze mindezek fényében még
megdöbbentőbb, hogy az elmúlt bejelentkezéseink eredményeképpen mennyi információ jelenik meg a képernyőnkön.)

Mi minden fog szerepelni a listában? Az e-mailjeink, a chat logok, minden megnézett és keresett YouTube videónk, minden meglátogatott weblapunk, minden hívásunk amit Google Voice-szal intéztünk, sőt, napi szintű története minden helyszínnek, amit valaha is megkerestünk a Google Maps-ek valamelyikében.

A gondolat, hogy minden létező adat, amely nullák és egyesek formájában valahol el van rejtve Kalifornia egy szerverfarmján, és hogy ezt érzéketlen robotok tanulmányozzák a jobb keresési eredmények és a relevánsabb hirdetések okán, a legtöbb ember számára feldolgozhatatlanul elvont.

De tény, hogy minden látható, megjeleníthető egy felhasználóbarát honlapon, sőt, kereshető (igen! Google kereséseket lehet indítani a saját
webtörténetünkre), így pedig már egészen elfogadható. Ugyan nem tudom, mi haszna lehet, de lefuttathatjuk, hogy az általunk valaha meglátogatott honlapok
közül például hány tartalmazza a „polip” szót. Vagy vannak olyan mazsolázni való érdekességek, mint például az egykori mozizásaink. Megnézhetjük, hogy
2009-ben egy adott estén milyen YouTube filmet indítottunk el kikapcsolódásképpen…. Csodálatos eredményeket kapunk.

Ha a böngészőben tárolt keresési előzmények az előétel, akkor a Dashboard a főétel. Visszanézhetjük, hogyan változtak keresési szokásaink évről-évre, mik
voltak azok a kisebb-nagyobb kérdések, amiről azt hittük, hogy az interneten választ kaphatunk rájuk. Igazi nosztalgia fogja el az embert, ha nem csak egy
hétre, hanem hosszabb időre is visszatekint. Hozzáteszem: erős meggyőződéssel zárhatjuk ezt a kutakodást, mármint arra vonatkozóan, hogy ezeket az adatokat
senki másnak nem kellene látnia. Mert bár lenyűgöző az az ötlet, hogy a saját online történelmünket alaposan kivesézhetjük – az viszont már kevésbé
felemelő, hogy bárki más is láthatja ezeket az információnkat, aki megszerzi a Google jelszavunkat. Ettől a pillanattól kezdve a kihasználási formák száma
végtelen: a digitális zsarolástól a személyazonosság-lopásig bármi előfordulhat. Ezt a felmerülő lehetőséget pedig nehezen fedi el legbecsesebb emlékeink
digitális lenyomata.

Tény, hogy húsz év múlva a Google Dashboard részletesebb képet fog festeni múltunkról, mint amire agyunk valaha is képes lesz. Mindez pedig azon alapul,
amit ma képesek vagyunk eltárolni. A jövőben a Google Irányítópult egyre többet lesz képes elárulni arról kik vagyunk és kik voltunk.